Az Innovációs és Technológiai Minisztérium 2020. márciusában kiadott egy tájékoztatást a veszélyes anyagokra vonatkozó expozíciós nyilvántartással kapcsolatos előírások alkalmazásáról. Erre azért került sor, mert a nyilvántartással kapcsoltban számos pontatlanság, félreértés, értelmezési pontatlanság, probléma merült fel.

Ezért a Minisztérium Munkavédelmi Főosztálya az alábbi jogalkalmazói véleményt tette közzé.

A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Mvt.) 63/A. §-a, amely a munkavállalók munkahelyi expozíciójára vonatkozó nyilvántartást írja elő a veszélyes anyagok tekintetében, nem új rendelkezés, ez a kötelezettség a munkahelyek kémiai biztonságáról szóló 25/2000. (IX. 30.) EüM-SzCsM együttes rendelet (a továbbiakban: EüMSzCsM együttes rendelet) 7. § (4) bekezdés d) pontjában és a 7. § (7) bekezdésében korábban is szerepelt. A munkáltatóknak az EüM-SzCsM rendelet 2001. január 1-jei hatályba lépése óta nyilvántartást kell vezetniük a munkavállalók munkahelyi expozíciójára vonatkozó adatokról:

„7. § (4) A munkáltató gondoskodik arról, hogy

…

d) a munkavállaló munkahelyi expozíciójára vonatkozó nyilvántartott adatokat a munkaviszony megszűnését követő 10 évig, rákkeltő hatású anyagok esetében 40 évig megőrizzék, valamint ezekhez a munkavállaló, valamint képviselőik hozzáférhessenek.

…

(7) A munkáltatónak az exponált munkavállalók expozíciójának tényét és mérés esetén a mérési adatokat, a mérés időpontját, illetőleg ezek mellékleteként a mérési jegyzőkönyveket, dokumentumokat rögzíteni, illetve dokumentálni kell.”

2020. február 7-én hatályba lépett a kémiai kóroki tényezők hatásának kitett munkavállalók egészségének és biztonságának védelméről szóló 5/2020. (II. 6.) ITM rendelet (a továbbiakban: ITM rendelet), ezzel egyidejűleg hatályát vesztette az EüM-SzCsM együttes rendelet.

Az Mvt. új 63/A. §-a a munkavállalók egészségének védelme, a veszélyes anyagok által okozott foglalkozási megbetegedések megelőzése, és egy jövőben esetlegesen előforduló foglalkozási megbetegedés foglalkozási eredetének tisztázása érdekében a munkáltatók által vezetendő, munkavállalókra vonatkozó expozíciós nyilvántartást szabályozza.

 Az Mvt. 63/A. § (2) bekezdése szerint a nyilvántartásnak tartalmaznia kell:

a) a munkavállaló nevét, születési helyét, idejét,

b) az expozíciót okozó veszélyes anyag nevét,

c) a munkavállaló napi, heti és éves expozíciós idejét,

d) az expozíciós koncentráció mért adatait anyagonként.

Az expozíciós nyilvántartásra vonatkozó előírások alkalmazásával kapcsolatban az alábbi kérdések merültek fel:

Mi számít nyilvántartás-köteles veszélyes anyagnak?

 Az expozíciós nyilvántartást minden munkavállaló esetében vezetni kell, akik veszélyes

anyagok expozíciójának vannak vagy lehetnek kitéve. Az Mvt. 87. § 12. pontja szerint

„veszélyes anyag”-nak minősül, így nyilvántartást kell vezetni az alábbi anyagok

expozíciójáról:

a) „az 1272/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet [CLP] alapján fizikai,

egészségi veszélyek vagy mindkettő tulajdonság alapján veszélyesként osztályozott

anyag, vagy

b) az a vegyi anyag, amely bár nem felel meg az a) pontban meghatározott osztályozás feltételeinek, mégis kockázatot jelent a munkavállalók biztonságára vagy egészségére fiziko-kémiai, kémiai vagy toxikológiai tulajdonságai és felhasználási módja vagy munkahelyen való jelenlét miatt, ideértve minden olyan vegyi anyagot, amelyre a kémiai kóroki tényezők hatásának kitett munkavállalók egészségének és biztonságának védelméről szóló rendelet határértéket határoz meg.”

A fentiek alapján nemcsak azokról a veszélyes anyagokról kell expozíciós nyilvántartást vezetni, amelyek határértékkel rendelkeznek, hanem minden olyan vegyi anyagról, amely kockázatot jelent a munkavállalók biztonságára vagy egészségére.

Csak a veszélyes anyagokra vagy a veszélyes keverékekre is vonatkozik az expozíciós nyilvántartás?

 Az Mvt. 87. § 12/A. pontja alapján a veszélyes keverék egy vagy több veszélyes anyagot tartalmazó keverék vagy oldat, amely a CLP szerinti osztályozás során a fizikai, egészségi  veszélyek vagy mindkét tulajdonság tekintetében veszélyes besorolást kap, ezért a veszélyes keverékre értelem szerint vonatkozik a nyilvántartási kötelezettség.

A kizárólag környezeti veszélyek tekintetében veszélyesként osztályozott anyagokról vagy keverékekről nem kell nyilvántartást vezetni.

Az expozíciós nyilvántartás mellett a munkáltatónak az ITM rendelet 10. §-a alapján nyilvántartást kell vezetnie a munkahelyen alkalmazott veszélyes anyagokról és veszélyes keverékekről is a REACH rendelet szerinti biztonsági adatlappal azonosítható anyagfajtákra vonatkozóan.

A biztonsági adatlapokban azonosítható módon megtalálhatók a veszélyes keverék összetételével kapcsolatos információk is, ezért ennek ismételt szerepeltetése az expozíciós nyilvántartásban felesleges többlet terhet jelent. Az expozíciós nyilvántartást és a biztonsági adatlappal azonosítható anyagfajtákra vonatkozó nyilvántartást úgy kell vezetni, hogy beazonosítható legyen, hogy a munkahelyen az egyes munkavállalók milyen veszélyes anyag(ok) hatásának vannak vagy lehetnek kitéve (ideértve a veszélyes keverékekben található veszélyes anyag komponenseket is).

A veszélyes anyagokra vonatkozó expozíciós nyilvántartással kapcsolatos szabályok teljes mértékben követik a rákkeltő vagy mutagén anyagok esetén előírt expozíciós nyilvántartás Mvt. 63/B. § (2) bekezdésében részletezett struktúráját és szabályozását.

Ez a megelőzés szempontjából kedvező változás, mert a 2. kategóriájú rákkeltőkre („feltehetően humán rákkeltő anyagok”) is, mint veszélyes anyagokra, ugyanúgy vonatkoznak a nyilvántartási szabályok, mint az 1A. vagy 1B. kategóriájú rákkeltő anyagokra („ismert vagy vélelmezett rákkeltő anyagok”).

Az azonos tartalmú nyilvántartásnak különösen akkor van jelentősége, ha CLP szerinti osztályba sorolás felülvizsgálata és a veszélyes anyagok újraosztályozása során egy korábban 2. kategóriájú rákkeltő anyagot 1A. vagy 1B. kategóriába sorolnak. Ebben az esetben a foglalkozási eredetű rákkeltő anyagok elleni védekezésről és az általuk okozott egészségkárosodások megelőzéséről szóló 26/2000. (IX. 30.) EüM rendeletet is alkalmazni kell. Egy jövőben esetlegesen bekövetkező daganatos megbetegedés foglalkozási eredetének tisztázását megkönnyíti, ha a veszélyes anyagok és a rákkeltő/mutagén anyagok expozíciós nyilvántartása azonos adatkörben történik.

Cikkünk folytatásában a következő kérdésekre kapunk választ az Innovációs és Technológiai Minisztérium Munkavédelmi Főosztályának véleménye alapján:  

• Munkakör szintjén vagy minden érintett munkavállaló vonatkozásában kell az expozíciós nyilvántartást vezetni?
• Hogyan kell rögzíteni az expozíciós időt?
• Ha nagyon kis mennyiséget vagy rövid ideig használnak a veszélyes anyagból vagy veszélyes keverékből, az expozíciós koncentráció mért adatait meg kell adni, szükséges-e mérés?

Forrás: ommf.gov.hu

Kép forrása: https://unsplash.com/s/photos/test-tube