Vállalkozásunk sikeres működésének egyik alappillére munkavállalóink elégedettsége. Ennek eléréséhez biztosítani szükséges számukra többek között a biztonságos és egészséget nem veszélyeztető munkavégzés tárgyi, szervezési és személyi feltételeit. Pontosan ezt a célt tűzte ki magának az „1993. évi XCIII. törvény a munkavédelemről„ (továbbiakban: Mvt.) is.

Az Mvt.-n kívül azonban számos munkavédelemmel kapcsolatos rendeletünk létezik, melyek különféle dokumentációs kötelezettségeket támasztanak a munkáltatók irányába. A dokumentumok tengere elsőre talán nehezen átlátható, ráadásul többségük elkészítése munkabiztonsági és/vagy munkaegészségügyi szaktevékenynek minősül. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy vállalkozásodnak szerződésben kell állnia egy munkabiztonsági, valamint egy munkaegészségügyi szaktevékenységet ellátó céggel.

Mvt.: „8. § Jogszabály egyes feladatokat munkabiztonsági szaktevékenységnek, illetve munkaegészségügyi szaktevékenységnek minősíthet. A munkáltató a munkabiztonsági szaktevékenységnek minősített feladatokat csak külön jogszabályban meghatározott munkavédelmi – a bányászat területén bányászati –, a munkaegészségügyi szaktevékenységnek minősített feladatokat pedig munkaegészségügyi [foglalkozás-orvostan (üzemorvostan), munkahigiéne, közegészségtan-járványtan, megelőző orvostan és népegészségtan] szakképesítéssel rendelkező személlyel végeztetheti.”

A szerződés megkötése nagy terhet vesz le a munkáltató válláról, mert a szakemberek elkészítik a szükséges dokumentumokat, mint például:

• munkahelyi kockázatértékelést, melyben felmérik a tevékenység, a munkakörnyezet és a gépek, berendezések által létrejövő kockázatokat, összesítik a kockázatok csökkentése érdekében megtett intézkedéseket és javaslatot nyújtanak a kockázatok minimalizálásához szükséges további teendőkről
• veszélyes anyagok nyilvántartása, biztonsági adatlapok tartalmának átvizsgálása. Ez szintén egy fontos lépés, mivel a használt veszélyes anyagok ismeretében tudja a szakember előírni a szükséges védőfelszereléseket, továbbá a foglalkozás-egészségügyi szakorvosnak is segítséget jelenthet az esetleges vér- vagy vizeletvizsgálatok (biológiai monitorozás) elvégeztetéséhez.
• egyéni védőeszköz juttatási rend, mely munkakörönként tartalmazza a tevékenység során viselendő védőeszközök fajtáját, védelmi szintjét, védelmi képességét
• orvosi vizsgálatok rendje, amiben ismertetjük és szabályozzuk a munkavállalók munkaköri orvosi alkalmassági vizsgálatainak irányát és gyakoriságát
• előzetes és ismétlődő munkavédelmi oktatások anyaga. Bár az oktatást magát bárki megtarthatja, az oktatási anyag elkészítése munkabiztonsági szaktevékenységnek minősül.

Ezen alapvető munkavédelmi dokumentumokon felül a végzett tevékenység függvényében szükség van számos egyéb „papírra”. Veszélyes gépeink, technológiáink beüzemelése előtt el kell végezni a munkavédelmi szempontú előzetes vizsgálatokat, majd azt követően rendszeres időközönként az időszakos ellenőrző felülvizsgálatokat. Gondoskodnunk kell a létránk, kézikocsink, békánk rendszeres ellenőrzéséről, elektromos berendezéseink érintésvédelmi felülvizsgálatairól, kéziszerszámaink szerelői ellenőrzéseiről.

Szükségünk lehet biológiai, kémiai, ergonómia kockázatértékelés elvégeztetésére, hogy elkerülhessük a foglalkozási eredetű megbetegedéseket.

Egy esetleges munkabaleset bekövetkezése után, azt mindenképpen nyilvántartásba kell venni és ki kell vizsgálni, levonni a megfelelő következtetéseket, valamint intézkedéseket kell tenni, melyek segítségével a későbbiekben elkerülhetők lesznek a hasonló balesetek.

Mi levesszük a dokumentációs terhet a munkáltató válláról, de ne feledd! Felelős munkaadóként nem dőlhetsz hátra, hiszen az általunk javasoltak betartatásáért Te vagy a felelős!