Pénzügyminisztérium jelentése szerint 2019. május 6. – június 7. közötta munkavédelmi célvizsgálat alá vonták a sütő- és cukrászipari tevékenységet végző vállalkozásokat az ország egész terülén.

A célvizsgálatot az indokolta, hogy a sütő- és cukrászipari ágazat sajátosságai miatt a munkavállalók számos baleseti veszélyforrásnak és egészségkárosító kockázatoknak vannak kitéve. A korábbi években a tevékenység során több súlyos csonkulásos munkabaleset történt.

A célvizsgálatban 100 fő kormánytisztviselő vett részt. Összesen 955 munkáltató ellenőrzésére került sor, melyek 90%-ánál tapasztalt szabálytalanságot a hatóság.

Az ellenőrzéssel érintett munkavállalói létszám összesen: 9332 fő

Szabálytalansággal érintett munkavállalók összesen: 2863 fő (31%)

Az ellenőrzések eredményeként hozott intézkedések során 872 hiányosság megszüntetésére kötelező határozatok hozott a hatóság, 1142 munkavállalót függesztettek fel a munkavégzés alól, 266 munkavállalót eltiltottak a munkavégzéstől és összesen 1 984 000 Ft összegű munkavédelmi bírságot szabtak ki.

Az ellenőrzések tapasztalatai szerint a munkavállalók jelentős része nem rendelkezett megfelelő kockázatértékeléssel.

A munkáltató egyik legfontosabb kötelezettsége a munkavállalók biztonságát és egészségét fenyegető kockázatok felmérése, értékelése, valamint a szükséges megelőző intézkedések meghatározása.

Az ellenőrzés alá vont munkáltatók 64%-a rendelkezett megfelelő kockázatértékeléssel, 11%-uk viszont nem teljes körűen készítette el. A munkáltatók 25%-a nem rendelkezett érvényes kockázatértékeléssel, azaz nem végezte el az értékelést vagy a dokumentum érvényessége lejárt (több mint 3 éve készült).

A hiányosságok között szerepel az egyéni védőeszköz juttatásának hiánya. A munkáltatók 74%-a szabályozta írásban az egyéni védőeszköz juttatás rendjét. A többi esetben a szabályozás nem volt teljes körű, vagy nem is rendelkezett ilyen dokumentummal a munkáltató.

A munkavállalók 2%-ának nem biztosította munkáltatója a veszélyforrások ellen megfelelő védelmet nyújtó egyéni védőeszközöket. Az ellenőrzésekből az is kiderült, hogy a rendelkezésre álló egyéni védőeszközöket a munkavállalók 99%-a rendeltetésszerűen használta.

Az ellenőrzött munkáltatók döntő többsége (97%) biztosította a munkavállalók számára a foglalkozás-egészségügyi ellátást.

Azonban csak munkáltatók 79%-a határozta meg írásban a munkaköri alkalmassági vizsgálatok rendjét, valamint a vizsgálatokkal kapcsolatos feladatait, beleértve az időszakos munkaköri alkalmassági vizsgálatok irányát és gyakoriságát.

A célvizsgálat eredménye alapján a munkáltatók 29%-a nem, illetve nem teljes körűen gondoskodott a dolgozók munkavédelmi oktatásáról. A veszélyforrásokat és az ellenük való védekezés módját, az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés feltételeit a munkavállalókkal meg kell ismertetni.

Az ellenőrzött munkahelyek 23%-ánál nem állt rendelkezésre a munkavállalók közül kiképzett, elsősegélynyújtásra kijelölt személy, továbbá a munkáltatók 17%-ánál hiányzott az elsősegélynyújtó felszerelés.

A vizsgált munkaeszközök többsége rendelkezett üzemeltetési dokumentációval, ugyanakkor a veszélyes munkaeszközök jelentős részénél (13%) a munkavédelmi üzembe helyezést nem végezték.

Mivel az elmúlt évek során az iparágban használatos dagasztó-, keverőgépek okoztak súlyos munkabaleseteket, ezeket az eszközöket kiemelten ellenőrizte a hatóság. A tapasztalatok szerint a gépek egy része nem volt ellátva megfelelő benyúlás elleni védelemmel, vagy a nyitható védőburkolat (fedélrács) reteszelése nem működött. Így üzemeltetésük során az elkapás, behúzás, felcsavarás veszélye nem volt kizárható. A dagasztó-, keverőgépek jelentős hányadánál (18%) nem volt kialakítva megfelelő számú és működésű vészkikapcsoló berendezés.

A hatósági ellenőrzés rámutatott a biztonsági berendezések működőképességének fontosságára, a munkáltató rendszeres ellenőrzési kötelezettségének jelentőségére, valamint a munkavállalók munkavédelmi szemléletének javítására.

Forrás: http://www.ommf.gov.hu