Veszélyes anyagokra vonatkozó expozíciós nyilvántartás – 2. rész

Az Innovációs és Technológiai Minisztérium 2020. márciusában kiadott tájékoztatója alapján már néhány kérdésre kaptunk választ a veszélyes anyagokra vonatkozó expozíciós nyilvántartással kapcsolatban.

Most a következőkre kapunk választ a Minisztérium Munkavédelmi Főosztályának véleménye alapján:  

  • Munkakör szintjén vagy minden érintett munkavállaló vonatkozásában kell az expozíciós nyilvántartást vezetni?
  • Hogyan kell rögzíteni az expozíciós időt?

Ha nagyon kis mennyiséget vagy rövid ideig használnak a veszélyes anyagból vagy veszélyes keverékből, az expozíciós koncentráció mért adatait meg kell adni, szükséges-e mérés?

Munkakör szintjén vagy minden érintett munkavállaló vonatkozásában kell az expozíciós nyilvántartást vezetni?

Szakmai és jogi szempontból sem helytálló az az álláspont, hogy korábban csupán munkakör szintjén kellett behatárolni az exponált munkavállalókat.

Az expozíciós nyilvántartást a korábbi előírások alapján is munkavállalói bontásban és nem munkakör szintjén kellett vezetni.

Gyakran előfordul, hogy a munkáltató a munkavállalókat a munkaköri feladatokon túl olyan tevékenységgel is megbízza, amely szintén veszélyes anyagok expozíciójával jár, többletexpozíciót eredményezve (pl. olyan munkahelyek takarítása, ahol veszélyes anyagok, keverékek pora szennyezheti a munkakörnyezetet).

Az expozíciós nyilvántartás vezetése nemcsak jogszabályi kötelezettség, de a munkáltató

érdeke is, mert nyomon követhető a munkahelyen a munkavállalók veszélyes anyagok expozíciójának alakulása. A nyilvántartásban rögzített adatokkal azonosíthatók, hogy adott

munkavállaló milyen veszélyes anyag(ok) hatásának van vagy lehet kitéve, továbbá ellenőrizhető és értékelhető az expozíció szintje, jellege és időtartama.

A rendelkezésre álló adatokkal azonosíthatók azok a veszélyes anyagok, amelyeknél kötelező vagy ajánlott a biológiai monitorozás, mellyel kiszűrhetők a fokozott expozíciós esetek még az előtt, hogy foglalkozási megbetegedés kialakulna.

Hogyan kell rögzíteni az expozíciós időt?

Az ITM rendelet 3. § 11. pontja szerinti expozíciós idő „a munkavállaló által a vegyi anyaggal szennyezett munkatérben eltöltött napi, heti és éves időtartam órákban, napokban, hetekben kifejezve”, ezért található az Mvt. 63/A. § (2) bekezdés c) pontjában a munkavállaló napi, heti és éves expozíciós idejének nyilvántartási kötelezettsége, összhangban az Mvt. 63/B. § (2) bekezdés c) pontjával (rákkeltő/mutagén anyagok).

Ez nem azt jelenti, hogy naponta nyilván kell tartani az expozíciós időt, de az ITM rendelet 5. §-a szerinti kockázatelemzés során meg kell állapítani vagy becsülni, hogy a munkavállaló egy munkanapon, egy héten és egy évben összesen mennyi ideig lehet kitéve a veszélyes anyag hatásának. A kockázatelemzés eredményét figyelembe véve kell a nyilvántartásban rögzítendő adatokat szerepeltetni.

Az expozíció időtartamát „óra/nap”-ban, „óra/hét”-ben vagy akár „óra/év”-ben kell értelem szerint rögzíteni az expozíció időbeli jellegétől (pl. folyamatos, szakaszos, periodikusan ismétlődő, alkalomszerű) függően, amelyből a heti és éves expozíciós idő azonosítható.

Ha nagyon kis mennyiséget vagy rövid ideig használnak a veszélyes anyagból vagy veszélyes keverékből, az expozíciós koncentráció mért adatait meg kell adni, szükséges-e mérés?

 Az Mvt. 63/A. § (2) bekezdés d) pontja szerinti, „az expozíciós koncentráció mért adatai”-ra

vonatkozó nyilvántartási kötelezettség csak a határértékkel szabályozott veszélyes anyagok

tekintetében, expozíciós mérés esetén áll fenn. (Ha nincs mért adat, mert nem áll fenn a kötelező mérés esete, nincs mit nyilvántartani.)

Határértékkel szabályozott veszélyes anyagok esetén az expozíciós mérésekkel kapcsolatos kötelezettség az Mvt. 54. § (2) bekezdésében és az ITM rendelet 11. § (4) bekezdésében található:

„A kockázatértékelés során az egészségvédelmi határértékkel szabályozott kóroki tényező

előfordulása esetén munkahigiénés vizsgálatokkal kell gondoskodni az expozíció mértékének meghatározásáról.

Ha a munkavállaló határértékkel szabályozott veszélyes anyag hatásának lehet kitéve, a munkáltató köteles – az expozíció mértékétől, az anyag, anyagok veszélyességétől és a technológia stabilitásától függő gyakorisággal – a munkakörnyezeti monitorozás keretében a veszélyes anyagok koncentrációját meghatározni, és azt az MSZ EN 689:2018 szabvány szerint vagy azzal legalább egyenértékű módon folyamatosan ellenőrizni.” 

Az ITM rendelet 3. § 9. pontja szerint: „az expozíció-becslés: azon tevékenység, mely magában foglalja az expozíció mérését, vagy mérés hiányában a feltételezhetően „megszökött” anyag becsült tömegének munkatérben valószínűsíthető hígulásából adódó

légtér-koncentráció becslését”.

Az ITM rendelet 5. §-a szerinti kémiai kockázatelemzés keretében elvégzendő kockázatbecslés során – munkaegészségügyi szaktevékenység keretében, a  foglalkozásegészségügyi szolgálat bevonásával – a munkáltatónak az anyag(ok) veszélyességétől, az expozíciós körülményektől, az expozíció várható mértékétől, az expozíciós időtől és a technológia stabilitásától függően kell megállapítania, hogy mely anyagoknál kell műszeres méréseket végezni vagy elegendő a légtér-koncentráció becslés. A kockázatelemzés során figyelembe kell venni a munkahelyen felhasznált veszélyes anyag vagy veszélyes keverék biztonsági adatlapjában foglaltakat, az ITM rendelet 1-6. számú mellékletében meghatározott határértékeket, az MSZ EN 689:2018+AC:2019 szabvány előírásait, valamint a foglalkozásegészségügyi szolgálatok által már elvégzett vizsgálatok (pl. biológiai monitorozás) adatait is.

A fentiek alapján határértékkel szabályozott veszélyes anyag esetén csak akkor lehet eltekinteni az expozíció mérésétől, ha a légtér-koncentráció becslés eredménye alapján

egyértelműen megállapítható, hogy:

az expozíció várható mértéke sokkal kisebb, mint a munkahelyi levegőben megengedett határérték, és

a kockázat mértéke („becsült nagysága”) – figyelembe véve a kockázat jellegét, az

expozíció gyakoriságát és idejét is – olyan szintű, amely nem veszélyeztetheti a munkavállalók egészségét vagy biztonságát.

 Az expozíciós nyilvántartást aktualizálni kell, ha a munkáltató által korábban nem alkalmazott veszélyes anyaggal történik tevékenység, illetve a tevékenységben olyan változások történtek, ami miatt szükséges a kémiai kockázatelemzés felülvizsgálata és naprakésszé tétele.

 

Forrás: ommf.gov.hu

Kép forrása: Photo by Louis Reed on Unsplash

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük