Manapság egyre nagyobb ütemű a technikai fejlődés, aminek hatására az áramütéses balesetek száma egyre kisebb, azonban az elmúlt hetek, hónapok híreiben hallhattunk, olyan áramütéssel kapcsolatos baleseteket, amelyek emberi életet követeltek.

Mindennapjaink egyik nélkülözhetetlen eleme a villamos energia, mely számtalan veszélyt hordozhat magában.

Az emberi szervezet számára akár halálos kimenetelű is lehet a 230 V váltakozó feszültség megérintése. Nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy az elektromos áram nem csak munkavédelmi, de tűzvédelmi szempontból is kiemelt jelentőséggel bír. Az elmúlt években több tűzeset is villamos berendezés meghibásodásának következtében alakult ki.

A munkáltatónak szükséges a villamos berendezéseket a 10/2016. (IV. 5.) NGM rendelet értelmében szabványossági felülvizsgálat alá vonni a következő esetekben:

• új villamos berendezés létesítésekor az üzemszerű használatbavétel előtt;
• a villamos berendezés bővítése, átalakítása és javítása alkalmával, a szerelői ellenőrzés elvégzése után;
• az érintésvédelem hibájára vagy hiányosságára visszavezethető, minden olyan rendellenesség észlelése esetén, amelynél a rendellenességi ok meghatározása, a javításhoz szükséges hiba behatárolása szerelői ellenőrzéssel nem volt elvégezhető; vagy
• jogszabályban meghatározott gyakoriságú időszakos ellenőrző felülvizsgálat esetén.

Mi is az az érintésvédelmi szabványossági felülvizsgálat?

Az érintésvédelem azoknak a műszaki intézkedéseknek és védelmi módszereknek (rendszereknek) az összessége, amelyekkel villamos gépek, készülékek és berendezések üzemszerűen feszültség alatt nem álló, de valamely meghibásodás folytán feszültség alá kerülő fém vagy más villamosan vezető (félvezető) anyagú részének (test) az ember által történő érintéséből származó villamos balesetek megelőzhetők.

Alapvető céljai, lehetőségei:

• akadályozza meg az emberi test áramkörbe kapcsolódását (védőkerítés)
• a veszélyes érték alá szorítani az emberi testen átfolyó áram erősségét (nagy értékű ellenállás sorba, kis értékű ellenállás párhuzamos kapcsolásával)
• az áthidalható feszültségkülönbséget olyan kis értékűre választani, ami már nem képes veszélyes erősségű áramot áthajtani az emberi (állati) szervezeten (törpefeszültség)
• akadályozza meg az érintési feszültség tartós ideig való fennállását (gyors kioldású biztosítékok)

Fontos megjegyezni azonban, hogy a fentiekben részletezett védelmi megoldások a technikai haladás, a modern eszközök ellenére sem nyújtanak teljes védettséget. A szakmai hozzáértés, a rendszeres továbbképzés, a szabványban előírt rendszeres magas színvonalú ellenőrző munka, viszont olyan szintre juttatta az áramütés elleni védelmet, amely megfelel a ma elvárható követelményeknek.

Szerző: Pálfi Áron Balázs