A tűzvédelmi és munkavédelmi oktatások helyzete a 2020. szeptember 1-jén hatályba lépő felnőttképzési törvény kapcsán
A BEJEGYZÉS DÁTUMA CEDIT_ADMIN ÍRTA
Álláspontunk
Jelenleg keringő félinformációk, hiedelmek szerint a munkáltatók kötelezettségébe tartozó tűz és munkavédelmi oktatások a felnőttképzés hatálya alá fognak tartozni, ami e törvényben meghatározott bejelentési, adminisztrációs, stb. feladatokkal fog majd járni. Álláspontunk szerint a rossz törvényi értelmezésből fakadó félelmek nem megalapozottak.
Kijelenthető, hogy a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvényben (továbbiakban: Mvt), valamint a tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről, és a tűzoltóságról szóló 1996. évi XXXI törvényben (továbbiakban: Ttv) előírt kötelező tűzvédelmi és munkavédelmi oktatások (munkába álláskor, munkahely, munkakör megváltozásakor, munkaeszköz megváltoztatásakor, vagy új munkaeszköz beüzemelésekor, új technológiai bevezetésekor, új anyagok használatának bevezetésekor, stb.) nem tartoznak a módosított 2013. évi LXXVII felnőttképzésről szóló törvény (továbbiakban: Fktv) hatálya alá.
A tűzvédelmi és munkavédelmi oktatások megtartása eredendően nem igényelnek szervezettséget. Az oktatáson való részvétel annak tartalmára való tekintettel nem alkalmas kompetencia kialakítására, sem kompetencia fejlesztésére. Az oktatások időtartamára vonatkozóan az előíró törvények nem rendelkeznek, de a tapasztalatok azt mutatják, hogy országosan a sok évtizedes gyakorlat szerint az ismeretek elsajátítására, és visszaellenőrzésre átlagosan egy óra elegendő. Nem szükséges az oktatónak szakképesítéssel, bárminemű egyéb képzettséggel rendelkeznie. Ebből következik, hogy a fenti jogszabályok által kötelezően előírt tűzvédelmi és munkavédelmi oktatások sem tartalmi, sem terjedelmi, sem pedig módszertani szempontból nem érik el egy felnőttképzés színvonalát, és mindenben ellentmond az Fktv törvény hatályáról szóló 1.§ (1) bekezdésében, meghatározottaknak.
- A törvény személyi és tárgyi hatálya
- §* (1) E törvényt kell alkalmazni
- ab)* szervezett célirányos kompetenciakialakításra és kompetencia-fejlesztésre irányuló, szervezetten megvalósuló – a köznevelési intézmény, a szakképző intézmény és a felsőoktatási intézmény alapfeladatába és az aa) alpontba nem tartozó – oktatásra és képzésre [az aa) és ab) alpont a továbbiakban együtt: felnőttképzési tevékenység], valamint….
Magyarázat:
A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény (a továbbiakban Mvt.) alapján a munkavédelmi oktatás (Mvt. 55. §) megtervezése és szervezése a munkáltató kötelezettsége. Ez tehát egy olyan sajátos munkáltatói kötelezettség, amely az egészséget nem veszélyeztető, biztonságos munkavégzés követelményeinek teljesítését célozza.
Lásd a munkavédelmi oktatás követelményei az Mvt alapján az alábbiakban:
- § (1)* A munkáltatónak oktatás keretében gondoskodnia kell arról, hogy a munkavállaló
- a) munkába álláskor,
- b) munkahely vagy munkakör megváltozásakor, valamint az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeinek változásakor,
- c) munkaeszköz átalakításakor vagy új munkaeszköz üzembe helyezésekor,
- d) új technológia bevezetésekor elsajátítsa és a foglalkoztatás teljes időtartama alatt rendelkezzen az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés elméleti és gyakorlati ismereteivel, megismerje a szükséges szabályokat, utasításokat és információkat. Az oktatást rendes munkaidőben kell megtartani, és szükség esetén időszakonként – a megváltozott vagy új kockázatokat, megelőzési intézkedéseket is figyelembe véve – meg kell ismételni. Az oktatás elvégzését a tematika megjelölésével és a résztvevők aláírásával ellátva írásban kell rögzíteni.
(2) Az (1) bekezdésben előírt ismeretek megszerzéséig a munkavállaló önállóan nem foglalkoztatható.
A tűzvédelmi és munkavédelmi oktatások megtartása valamennyi munkáltatóra, az oktatáson való részvétel pedig valamennyi munkavállalóra kötelezően érvényes ma Magyarországon. Ebből a kötelezettségből adódóan az oktatás szempontjából a munkaerőpiacon jelen lévő munkavállalók egymáshoz képest semmiféle előnyben nem részesülnek.
Az oktatások általánosan az Mvt-ben és a Ttv-ben foglalt jogokat és kötelezettségeket, valamint egy adott munkahely speciális, kizárólag az egészséget és biztonságos munkavégzés helyi szintű szabályozását, a munkabaleset bekövetkezése, vagy tűz esetén teendő feladatokat, előírásokat tartalmazzák. Ezeknek az ismereteknek a birtokában az oktatásban résztvevő munkavállaló kizárólag a saját munkahelye előírásait tudja betartani, széles körű, más munkahelyek, munkakörök, technológiák használatához ismeretet nem szerez. Nem véletlen, hogy mindkét törvény új oktatás megtartását írja elő abban az esetben, ha a fenti körülmények bármelyike megváltozik. Kijelenthető, hogy az oktatás elvégzésével célirányos kompetencia kialakítására nem kerül sor.
Nem tekinthető kompetencia fejlesztésnek a Mvt-ben és a Tvt-ben kötelezően előírt ismétlődési kötelezettség sem. Sem az oktatás tartalma, sem metodikája, sem az oktatás időtartama nem meríti ki a „fejlesztés”-t, mint jogalkotói célt. A tűzvédelmi és a munkavédelmi oktatások időszakos megismétlésének célja nem új kompetencia megszerzése, vagy a meglévő fejlesztése, hanem a vonatkozó munkahelyen a biztonságos és balesetmentes munkavégzés miatt előírt helyi viselkedésformák minél mélyebb elsajátítása.
Sem az Mvt, sem a Ttv nem ad arra vonatkozóan kötelezettséget, hogy az oktatások megtartójának bármiféle szakképesítéssel kell lennie e tárgyakban. A tűz-, és munkavédelmi oktatást meg kell különböztetni a munkabiztonsági és foglalkozás-egészségügyi szakképesítés alapján végezhető munkabiztonsági és foglalkozás-egészségügyi szaktevékenységtől, illetve a tűzvédelmi képesítést nyújtó szaktanfolyam alapján megszerzett tűzvédelmi képesítéstől (pl.: különféle tűzvédelmi szakvizsgák bizonyos tevékenységek gyakorlására, stb.), mivel egyrészt az említett tevékenységek csak szakképesítés alapján végezhetők, másrészt az említett szakképesítések felnőttképzés keretében sajátíthatók el.
Az Fktv. és végrehajtó rendelete egyértelműen meghatározza minden felnőttképzést folytató szervezet számára a bejelentési, és adminisztrációs feladatokat. Többek között azt is, hogy a képző intézménynek tanulmányi szerződést kell kötnie minden képzésben résztvevővel. Mivel a tűzvédelmi és a munkavédelmi oktatások megtartása kötelező, ezért az a rendkívül visszás helyzet állna elő, hogy Magyarország minden aktív munkavállalója évente minimum egy, de munkahely váltáskor, telephely költözéskor, rendkívüli esemény bekövetkeztekor, stb. esetében akár kettőnél több tanulmányi szerződést írna alá aktuális munkáltatójával, vagy annak oktatással megbízott partnerével évente. Ez pedig nyilvánvalóan ellentétes az Fktv.-vel és a jogalkotó ezzel kapcsolatos céljaival. Az oktatások megtartásának bejelentési kötelezettsége miatt a rendkívül nagy számú lenne a bejelentések fogadása, és ezek adminisztrációja ellehetetleníti a a kijelölt hivatal munkáját.
A fentiekre tekintettel tehát ismételten kijelenthető, hogy a tűzvédelmi és munkavédelmi oktatások (kivétel a képesítéséhez kötött, vagy a szakképesítés megszerzéséhez szükséges oktatások) nem tartoznak az Fktv. hatálya alá.
