Munkabaleset történt és a vizsgálat, az illetékes Kormányhivatal Hatósági Főosztály általi fizetési meghagyással zárult. Az alábbi cikkünkben ismertetünk egy munkabalesetet illetve az azt követő hatósági vizsgálatot, annak eredményét.

Alapszituáció a következő: Csarnoképületben lévő, padozatba süllyesztett szállítószalag (felhordó szalag) melletti konténert kellett körülbelül 5 centiméterrel arrébb mozgatni. A konténer takarásában dolgozót (későbbi sérült) a munkahelyi vezető felszólította, hogy menjen el onnan. Majd a targonca kezelője hangjelzés nélkül, szóban közölve „Vigyázz, arrébb tolom a konténert!”, megmozdította a konténert. A konténer mögötti térben tartózkodó (későbbi sérült) a konténer mozgására a mellette lévő süllyesztett szállítószalagra ugrott és állítása szerint ekkor megütötte a mellkasát (az orvosi vizsgálatok semmilyen sérülést nem állapítottak meg, „csak” a panaszt rögzítik, mint sérülést).  

Az alábbi szabálytalanságok állapíthatók meg:

• a sérült nem hajtotta végre a munkahelyi vezetőjének utasítását (nyilatkozata szerint nem is hallotta, hogy szóltak neki) Ergo egy állítás és egy tagadás ugyanarra vonatkozóan, ahol a hatóság csak a sérült nyilatkozatát vette alapul és a munkahelyi vezető nyilatkozatát figyelmen kívül hagyta;
• a munkahelyi vezető nem ellenőrizte le, hogy a konténer mögötti dolgozó végrehajtotta-e az utasítását;
• a targonca kezelője nem adott az előírások szerint hangjelzést, „csak” szóban figyelmeztette a környezetét, és más módon sem győződött meg a munkavégzés megkezdése előtt annak veszélytelenségéről.

Mindhárom dolgozó munkavédelmi oktatáson részt vett, a balesetet megelőzően és az előzőekben felsorolt három szabálytalansággal kapcsolatban, tudatában voltak, hogy szabályt szegnek.

A munkavédelmi felügyelőség a megküldött vizsgálati anyaggal kapcsolatban semmilyen kiegészítést, módosítást, szankciót, stb. nem kezdeményezett, azt benyújtott állapotában elfogadta.

A Kormányhivatal Hatósági Főosztálya az alábbi indokkal támasztotta alá a fizetési meghagyásának jogszabályi alapját:

A fentebb felsorolt szabályszegő magatartásokat hasonló logikai okfejtéssel mint, a megküldött munkabaleseti jegyzőkönyv leírása végigvezette és gyakorlatilag ugyanarra a következtetésre jutott azzal a kitétellel, hogy nem a három dolgozó felelős együttesen a baleset bekövetkezésében (Abban az esetben, ha a sérült amikor felszólították, hogy jöjjön ki a konténer mögül, végrehajtja az utasítást, már nem következik be a baleset), hanem a munkáltató:

„A foglalkoztató felelősségét a megbízottjainak mulasztása önmagában is megalapozza.”

Majd a határozatában ezen kiemelt mondatát, egy szokásos „ellenőrzési kötelezettség elmulasztása érhető tetten” gondolatmenettel magyarázta meg.  

Elképzelhetetlen olyan szervezett munkavégzés, ahol ha jogtisztán foglalkoztatja a munkáltató a munkavállalót azt ne valamilyen megbízás alapján végezze (munkavállalói szerződés; eseti megbízás stb.).

A fentiekben leírt indoklás szellemiségének tükrében gyakorlatilag nincs értelme (a fizetési kötelezettség szempontjából) a munkabaleset vizsgálatának:

• mindegy hogy a munkavállaló hibázott (pl.: figyelmetlen volt) és azért következett be a baleset,
• vagy akár szabályszegő magatartása miatt sérült meg (pl.: nem a gépkönyv szerinti ékszíj forgató kulccsal, hanem az ékszíjat kézzel megmarkolva szenvedett balesetet)
• a munkáltató felelőssége az idézett indokolás szerint megalapozott lesz már attól, hogy a munkavállaló megbízással végzi a munkáját (anélkül meg nem végezheti), így minden bizonnyal a munkáltatónak a T. Hatóság küldi majd a fizetési meghagyást

Az esettel kapcsolatban az is érdekes, hogy az illetékes munkavédelmi felügyelőség elfogadta a balesetvizsgálatot (a szakmai kontroll) míg az egészségügyi szolgáltató fizetési meghagyást eszközölt.

Szerző: Szendrődi József