Kockázatértékelés

Kockázatértékelés szolgáltatás cégeknek, miszerint a munkáltatónak a Munkavédelmi törvény szerint előírt kötelezettségének eleget téve, rendelkeznie kell kockázatértékeléssel, amelyben köteles minőségileg, illetve szükség esetén mennyiségileg értékelni a munkavállalók egészségét és biztonságát veszélyeztető kockázatokat, különös tekintettel az alkalmazott munkaeszközökre, veszélyes anyagokra és keverékekre, a munkavállalókat érő terhelésekre, valamint a munkahelyek kialakítására.

A kockázatértékelés a munkabalesetek és a foglalkozási megbetegedések, valamint a fokozott expozíciós esetek megelőzésére alkalmazott, az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés megteremtése érdekében tett munkáltatói intézkedések kulcsfontosságú eleme.

Mi az a Kockázatértékelés?

A kockázatértékelés nem más, mint egy munkahely, munkafolyamat, valamint a munkafolyamathoz használt eszközök vizsgálata, auditálása.

A kockázatértékelés elvégzése munkabiztonsági, illetve munkaegészségügyi szaktevékenységnek minősül. A munkáltató a kockázatértékelés elvégzésével megbízhatja a Munkavédelmi törvény szerint foglalkoztatott, megbízott munkabiztonsági, illetve foglalkozás-egészségügyi szakembert. A foglalkozás-egészségügyi szolgáltatónak és a munkavédelmi szakembernek együttműködve kell elkészíteni a kockázatértékelést, melyet az aláírásukkal hitelesítenek.

A munkáltató a kockázatértékelést, a kockázatkezelést és a megelőző intézkedések meghatározását – eltérő rendelkezés hiányában – a tevékenység megkezdése előtt, azt követően indokolt esetben, de legalább 3 évente köteles elvégezni a Munkavédelmi törvény rendelkezése szerint. Indokolt esetnek kell tekinteni:

• az alkalmazott tevékenység, technológia, munkaeszköz, munkavégzés módjának megváltozását;
• minden olyan, az eredeti tevékenységgel összefüggő változtatást, amelynek eredményeképpen a munkavállalók egészségét, biztonságát meghatározó munkakörülményi tényezők megváltozhattak – ideértve a munkaklíma-, zaj-, rezgésterhelést, légállapotokat (gázállapotú, por, rost légszennyezők minőségi, illetve mennyiségi változást;
• az alkalmazott tevékenység, technológia, munkaeszköz, munkavégzés módjának hiányosságával összefüggésben bekövetkezett munkabaleset, fokozott expozíció, illetve foglalkozási megbetegedés előfordulását, továbbá,
• ha a kockázatértékelés a külön jogszabályban meghatározott szempontra nem terjedt ki.

Kockázatértékelés és dokumentáció

A kockázatértékelést minden esetben dokumentálni kell, akkor is, ha a felmérés, értékelés során arra a megállapításra jutnak a szakemberek, hogy az alkalmazott intézkedések biztosítják az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés feltételeit.

A kockázatértékelés eredményeként készült dokumentációnak nincs előírt formai követelménye, tartalmi szempontból azonban legalább az alábbiakat rögzíteni kell:

• a kockázatértékelés időpontja, helye és tárgya,
• az értékelést végző azonosító adatai;
• a veszélyek azonosítása;
• a veszélyeztetettek azonosítása és az érintettek száma;
• a kockázatot súlyosbító tényezők;
• a kockázatok minőségi, illetőleg mennyiségi értékelése és annak megállapítása, hogy a körülmények megfelelnek-e a munkavédelemre vonatkozó szabályoknak, illetve biztosított-e a kockázatok elfogadható szinten tartása;
• a szükséges megelőző intézkedések, a határidő és a felelősök megjelölése;
• kockázatértékelés elkészítésének tervezett következő időpontja;
• az előző kockázatértékelés időpontja.

A dokumentumot a munkáltatónak legalább 5 évig meg kell őriznie.

A munkáltatónak biztosítani kell, hogy a kockázatértékelés eredményét a munkavállalók megismerjék, és a dokumentációjához bármikor hozzáférhessenek.