Mi a távmunka?

A távmunkavégzés keretében a munkavállaló a munkáját rendszeresen, a munkáltató telephelyétől elkülönült helyen (általában lakhelyén), számítástechnikai eszközök útján végzi, és annak eredményét elektronikusan továbbítja.

A Munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény szabályozza a távmunkavégzésre vonatkozó különös munkajogi szabályokat, az általánostól eltérő munkavédelmi szabályokat pedig a Munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény tartalmazza.

Az két törvény rendelkezéseit a távmunkavégzés sajátosságainak figyelembevételével kell alkalmazni.

Az Munka törvénykönyve szerint távmunkavégzés valósul meg, ha

• azt információtechnológiai vagy számítástechnikai eszközzel lehet végezni és a munka eredményét is elektronikusan lehet továbbítani (pl. adatfeldolgozói tevékenységre alapozott munkakörök, így szoftverfejlesztő, rendszergazda, fordító, lektor, bérszámfejtő, stb.),
• az a munkáltató telephelyétől elkülönült helyen rendszeresen folytatott tevékenység,
• a munkáltató és a munkavállaló eltérően nem állapodik meg, a munkáltató utasítási joga kizárólag a munkavállaló által ellátandó feladatok meghatározására terjed ki.

Az esetenkénti otthon végzett munka vagy a változó helyen végzett munka nem minősül távmunkának, így ezekre az esetekre a távmunkavégzésre vonatkozó speciális szabályok nem alkalmazhatók.

Az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés feltételeinek megteremtése a Munkavédelmi törvény 2. § (2) bekezdése értelmében, távmunka esetén is a munkáltató felelőssége,amelyet nem érintenek a munkavállalók munkavédelmi kötelezettségei.

Mi minősül a távmunkavégzés helyszínének?

Az Munkavédelmi törvény 87. § 5. pontja alapján munkahelynek minősül minden olyan szabad vagy zárt tér, ahol munkavégzés céljából vagy azzal összefüggésben munkavállalók tartózkodnak.

Amennyiben a munkáltató és a munkavállaló abban állapodnak meg, hogy a munkavállaló saját otthonában, vagy az általa választott egyéb konkrét helyen végzi rendszeresen a munkáját infokommunikációs vagy számítástechnikai eszközzel, akkor az a hely, ahol ezt a tevékenységet folytatja munkahelynek tekintendő, függetlenül attól, hogy az nem a munkáltató székhelye, telephelye, illetve nem áll a munkáltató közvetlen vagy közvetett ellenőrzése alatt.

Amennyiben a távmunkavégzés a munkavállaló otthonában történik, nem az egész lakás minősül munkahelynek, csak az a kb. 2-4 m²-es terület, ahol a munkaasztal, munkaszék, számítógép, irattároló szekrény stb. van elhelyezve.

A távmunkavégzésre szolgáló munkahely munkavédelmi szempontból megfelelő  kialakításáról a munkáltatónak az Mvt. 86/A. § (3) bekezdése alapján előzetesen meg kell győződnie, továbbá el kell végeznie a kockázatértékelést is.

A helyiségnek többek között megfelelően szellőztethetőnek, fűthetőnek, természetes és mesterséges megvilágítással ellátottnak kell lennie, a munkaeszközöknek meg kell felelniük a biztonságos, egészséget nem veszélyeztető munkavégzés feltételeinek.

A munkáltatónak vagy megbízottjának az Munkavédelmi törvény 86/A. § (4) bekezdéseértelmében távmunkavégzés esetén is rendszeresen meg kell győződnie arról, hogy a munkakörülmények megfelelnek-e a követelményeknek, a munkavállaló ismeri, illetve megtartja-e a rá vonatkozó rendelkezéseket. A Munkavédelmi törvény86/A. § (7) bekezdése értelmében a munkavédelmi hatóság csak előzetes tájékoztatás alapján, kizárólag munkanapokon 8 és 20 óra között végezhet ellenőrzést a távmunkavégzés helyszínén.

Mi vonatkozik az alkalmazott munkaeszközökre?

Távmunka esetén az Munkavédelmi törvény és a Munka törvénykönyve lehetőséget biztosít arra, hogy a felek úgy állapodjanak meg, hogy a munkafeladat ellátásához szükséges munkaeszközöket a munkavállaló maga biztosítja. A távmunkavégzés során könnyen behatárolható, hogy a munkavállaló milyen munkaeszközöket biztosíthat saját maga számára. A munkáltató azonban a munkavállalóval kötött megállapodással nem mentesül a Munkavédelmi törvény 2. § (2) bekezdésében foglalt objektív felelőssége alól. Azaz meg kell győződnie arról, hogy a munkavállaló által beszerzett, illetve igénybe vett munkaeszközök megfelelnek az egészséget nem veszélyeztető, biztonságos munkavégzés követelményének.

A munkaeszköz állapotának vizsgálatához, ideértve a dokumentációk, megfelelőségi nyilatkozatok, tanúsítványok, az üzemeltetéshez szükséges utasítások meglétének ellenőrzését, elengedhetetlen a munkavédelmi előírások ismerete. Tehát az ellenőrzést munkabiztonsági és munkaegészségügyi szakember láthatja el.

Kell-e a munkáltatónak kockázatértékelést készítenie a távmunkavégzésre?

Az Munkavédelmi törvény 54. §-ában foglaltak alapján a munkáltatónak minden általa végzett tevékenységre vonatkozóban el kell végezni a kockázatértékelést, amelyben köteles minőségileg, illetve szükség esetén mennyiségileg értékelni a munkavállalók egészségét és biztonságát veszélyeztető kockázatokat, különös tekintettel az alkalmazott munkaeszközökre, valamint a munkahelyek kialakítására, mely alól a távmunkavégzés kockázatai sem jelentenek kivételt.

A munkáltatónak előzetesen meg kell győződnie arról, hogy a munkavállaló által választott, rendszeres munkavégzés helyéül szolgáló hely/helyiség, valamint az alkalmazott munkaeszközök megfelelnek az egészséget nem veszélyeztető biztonságos munkavégzés követelményeinek. A munkáltató csak így tud megfelelni jogszabályi kötelezettségének.

Kell-e munkavédelmi oktatást tartani távmunkavégzés esetén?

A távmunkavégzés speciális jellegére tekintettel ugyancsak különösen fontos szerepe van annak, hogy a munkáltató a kockázatok felmérésének eredménye alapján, de még a munkavégzés megkezdése előtt a munkavállaló munkavédelmi oktatása során térjen ki a távmukavégzés során felmerülő veszélyekre.

Távmunkavégzés során történt baleset munkabalesetnek minősül?

Az Munkavédelmi törvény azokat a baleseteket tekinti munkabalesetnek, amelyek a munkavégzés során vagy azzal összefüggésben következnek be. A felek a távmunkavégzésre vonatkozó megállapodás megkötésekor meghatározzák, hogy a távmunkavégzés mely munkatevékenységre és munkahelyre terjed ki. A munkatevékenységet és a munkahelyet célszerű úgy körülhatárolni, hogy az egyértelműen azonosítható legyen. Amennyiben a munkavállaló a tevékenységét a megjelölt 2-4 m²-es helyen végzi, úgy az őt ezen a munkaterületen érő baleset olyan balesetnek tekintendő, mely a munkavégzés során következik be, így munkabalesetnek minősül. Nem minősül azonban munkabalesetnek, ha a munkavállaló munkahelyét elhagyja, azaz például kimegy a konyhába, mosdóba vagy kertbe, és ott éri baleset. Ugyanis míg az Munkavédelmi törvény 87. § 3. pontja szerinti „munkavégzéssel összefüggő” tevékenységekért, a munkáltató által nyújtott szolgáltatásokért a munkáltató tartozik felelősséggel, addig a távmunka keretében foglalkoztatott munkavállaló saját maga által kialakított mosdó, konyha, kert állapota már a munkavállaló felelősségi körébe esik.

Amennyiben munkaeszköz használata során következik be munkabaleset, a balesetet követően az érintett munkaeszközt az Munkavédelmi törvény 23. § (2) bekezdése alapján soron kívüli ellenőrzésnek kell alávetni.

forrás: www.ommf.gov.hu